Díszcserjék metszése

 A díszcserjék metszésénél – hasonlóan a díszfákéhoz – a növény erőteljes és egészséges megjelenését, habitusát szeretnénk kialakítani, majd mikor a bokor eléri a megfelelő méretet a minél nagyobb esztétikai élményt nyújtó virágzás elősegítése és fenntartása a cél. A cserjék metszését az ültetésük után kell kezdened, fontos, hogy szem előtt tartsd a korábbi cikkünkben is leírt általános metszési szabályokat: Mindig a tengelytől kívülre eső, egészséges rügyre metsz. NE közvetlenül a rügy felett legyen elmetszve a vessző, mert úgy a rügy berohadhat, hagyj körülbelül 1 cm hosszú csapot. A metszőollód legyen jól működő, éles vágófelületű. A ceruza keresztmetszetűnél vastagabb vesszőket kezeld a jól ismert Fagéllel.

 Cserjék metszését az ültetésük után közvetlenül el kell kezdened. Metszésükről először általánosságban szólnék: Ültetés után vizsgáld meg, hogy cserjéd hány vesszővel rendelkezik. Abban az esetben, ha legalább négy egészséges vesszőt számolsz, akkor azokat egyharmadukra vágd vissza, ha azonban ennél kevesebb vesszővel bír a cserje, akkor lejjebb metszed el a vesszőket. Így a növény a talajfelszínhez közel további elágazások fejlesztésére bírod. A beteg, megtört, gyenge, vagy sérült vesszőket tövüktől távolítsd el. 

Vannak az úgynevezett tömegcserjék – mint például a fagyal (Ligustrum sp.) kecskerágó (Euonymus sp.) – ezek a foltképző növények, melyeket többedmagukkal ültetünk. Őket egy-két egészséges rügyre kell visszavágnod, de ha belőlük sövényt szeretnél kialakítani, akkor minden évben 5-10 cm-el feljebb kell visszavágnod.  A cserjék másik csoportja, a szoliterként, önállóan ültetett egyedek. Ilyenek lehetnek a magnóliák (Magnolia sp.) és a lepkéket kertedbe édesgető nyári orgona (Buddleia davidii). A magnóliáknál – mint a szoliter cserjéknél általában – metszésénél a kúppalást formát alakítsd ki. A növény sudarát felére, az oldalágakat egyharmadukra kell visszavágnod. A nyári orgonát a talajtól számított 20-30 cm magasságig vágd vissza, majd a növekedési intenzitásától függően következő években 15-20 cm-el feljebb ejtheted meg a vágást. A futónövényeket úgy, mint a borostyánt (Hedera helix) és a vadszőlőt (Parthenocissus sp.) ültetés után a tövükhöz közel, kettő-négy egészséges rügyre vágd vissza. A kúszónövényeket, mint a kúszóborókákat (Juniperus sp.) és a madárbirseket (Cotoneaster sp.) főleg akkor kell megmetszened, ha lényegében csak egy irányba, vagy kétoldalasan nőnek. Ilyenkor ezeket a részeket felükre, vagy harmadukra vágjad vissza. Amennyiben a növény a növekedése ideális, akkor is célszerű kismértékben megmetszeni. Pár örökzöld, mint a smaragd tuják (Thuja occidentalis ’Smaragd’) és a hamisciprusok (Chamaecyparis lawsoniana) hajlamosak a vezérhajtásukat nyúlánkan megnöveszteni, ilyenkor a szép kúp-formából a növény teteje kinő. Ezt a részt felére kell vágnod, hogy a növény az elkövetkező években is megtartsa tömött formáját.

A cserjék a gondos metszésüknek és ápolásnak köszönhetően 3-5 év alatt elérik végső, egészséges formájukat. Innentől kezdve a metszésnél a fő hangsúlyt a virágpompa elérése kapja. Cél hogy évről-évre megörvendeztessenek minket virággal borított hajtásaikkal. Az olyan cserjéket, melyek gallyakon hozzák virágaikat, mint a díszcseresznyék (Prunus sp.) és a borbolyák (Berberis sp.) a hosszú vesszők felére, harmadára való vágásával kell több fényhez juttatnod. Ilyenkor a lentebb elhelyezkedő rügyekből több termőnyárs fog kialakulni, ezért nagyobb lesz a virágtömeg. Metszésüket a fagyok elmúltával végezd. Nyáron további ritkításokat végezhetsz rajtuk. Azokat a növényeket, melyek kora tavasszal virágoznak mindenképpen csak az elvirágzás után metszed meg, hiszen ha ezt előtte megejtenéd, úgy rengeteg később kinyíló virágtól fosztanád meg a növényt és magadat. Az ilyen vesszőn virágzó növények legjobb példája az aranyvessző (Forsithya x intermedia). Az aranyvesszőnél a három éves hajtásokat tőből távolítsd el. Hasonló a helyzet a gyöngyvesszőknél (Spiraea sp.). A növény a rövid oldalhajtásokon virágzik, náluk figyelhető meg leginkább a besűrűsödési folyamat, amit az idős vesszőkön lévő sűrűn elhelyezkedő hajtások okoznak, megfosztva ezzel magát a fénytől. Itt is – mint az előző esetben – a három éves részektől meg kell szabadulnod. Náluk a metszést a fagyok elmúltával, de inkább az elvirágzás után végezd. Azokat a cserjéket melyek nyáron a vesző végén, hozzák a virágukat, mint a nyári orgona tavasszal célszerű metszeni. Azonban vannak még azok a cserjék, melyek szintén a hajtás végén hozzák virágukat, de azok bimbói már előző évben kialakultak. Náluk esetleg csak ritkítási szándékkal végezz metszést. Ilyen növények a rododendronok (Rhododendron sp.) és az orgona (Syringa sp.).

Az orgona metszésénél egy jól bevált módszer az úgynevezett váltómetszés, amikor a páros hajtásai közül minden évbe csak az egyiket metszed vissza 1-2 rügypárra. Következő évben természetesen a másik hajtás a soron következő. Ennek köszönhetően a növény nem fog fölkopaszodni és kevesebb, de annál nagyobb virágbugákat fog hozni. A váltómetszést tavasszal, lombfakadás előtt kell végezned és elvirágzás után a bugákat is távolítsd el a növényről.

Kérdésért, szaktanácsadásért, vagy ha inkább szakemberre bíznád cserjéid metszését és a kerted fenntartását, bátran fordulj hozzánk.

szerző: Vőneki Bálint

Hasonló ábra (rügy felett hagyjuk 1 cm-es csapot)

Hasonló ábra (tömegcserjék metszése)

Hasonló ábra (tuják csúcsának visszametszése)

Hasonló ábra (orgona váltómetszése)